A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./
2000. július 17.
A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2001. január 9.
Kiss Sándor, a Bihari Napló Rt. elnöke bejelentette, hogy az üzlettársával együtt tulajdonában lévő többségi BN-részvénycsomag, valamint a Jurnal Bihorean napilapot kiadó cég értékpapírjainak eladásáról tárgyalásokat folytattak egy osztrák érdekeltségű cégcsoporttal. A megállapodás szerint januárban és februárban átvilágítják a Bihari Napló Kiadóvállalat Rt.-t, a Jurnal bihoreant kiadó Multiprint céget, valamint a hirdetésszervezéssel foglalkozó Floris Kft.-t. Ha az adatok megfelelnek a cégek mérlegében szerepeltekkel, akkor március elején megveszik a többségi részvényeket. A román jogi személyiséggel bíró Forum Verlag Kft. az osztrák Funk Verlag und Druckerei Kft. és a magyarországi Inform Stúdió közös tulajdona. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./
2001. március 9.
Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2001. november 8.
November elsejei hatállyal a Jurnal Bihorean c. napilapot megjelentető Multiprint Rt-t, illetve a reklámértékesítéssel foglalkozó Media Expert Kft.-t olvasztotta magába az Inform Média Kft., amely október elsejétől a Bihari Napló napilap kiadója is. Így az Inform Média Kft. vált a két napilap, a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean, valamint a Bazar Bihorean apróhirdetési hetilap közös kiadójává. /Új közös kiadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2002. február 12.
Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2003. október 18.
A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2006. május 30.
Egyre több külföldi befektető jelenik meg nemcsak a központi, bukaresti napilapok, hanem a vidéki, főleg erdélyi kiadványok piacán is. A Vorarlsbergben székelő Eugen Rus tulajdonában levő Inform Media-csoport jogelődjei révén már majdnem másfél évtizede van jelen Romániában, öt évvel ezelőtt vásárolta első romániai napilapjait: a nagyváradi Bihari Naplót és Jurnal Bihoreant. A három nagy példányszámú kelet-magyarországi napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország) kiadó sajtóvállalat fokozatosan terjeszkedve mostanra elérte, hogy hat napilapot birtokoljon, amelyek együttesen auditált terjesztett példányszáma meghaladja a 84 ezret. A két nagyváradi napilapon kívül az Inform Media egy magyar nyelvű (Szatmári Friss Újság) és három román napilapot jelentet meg. A Krónika napilapnál is megváltozott a tulajdonosi szerkezet, a Krónika Kiadóvállalat többségi részvényeit birtokló magyarországi Hungarom Médiában lépett színre új tulajdonos. A Krónika az Épszer-Vegyépszer-birodalmat irányító kolozsvári származású magyarországi üzletember, Nagy Elek – Méhes György író fia – érdekeltségévé vált. A Krónika egyelőre nem adott felvilágosítást, a kiadóvállalat vezetését elvállaló Kovács Ferenc azt közölte: amint a folyamatban levő átalakulások lezárulnak, sajtóértekezleten válaszolnak majd a kérdésekre. /Átalakulóban az erdélyi napilappiac. A kolozsvári Krónika tulajdonosi szerkezetében is változás ment végbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2008. január 31.
Kedvező döntés születhet a nagyváradi tanács ülésén a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium számára a sokat vitatott sportpályaügyben. Napirenden szerepel egy határozattervezet, amely szerint az önkormányzat visszavonja 2004 májusában hozott határozatát, amelyben a Szentháromság ortodox parókiának adta, és ezáltal sportpálya nélkül hagyta a református gimnázium diákjait. Erre a lépésre azután kerülhetett sor, hogy az ortodox parókia hivatalosan lemondott a területről. Az ülésen azt javasolják, hogy a területet 49 évre a Lorántffy-gimnázium kapja meg ingyen használatra. Marcel Bolos, az önkormányzat ingatlankezelő igazgatóságának vezetője cáfolta a Jurnal Bihorean helyi lap értesülését, hogy a görögkeletiek azért mondtak volna le a sportpályáról, mivel az önkormányzat pénzt ajánlott fel nekik cserébe. Az ülés napirendjén szerepel ugyan egy határozattervezet, amely szerint a parókia ötszázezer lejben részesül a városkasszából, amit templomépítésre fordíthat, de ennek semmi köze a sportpályaügyhöz. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke beszámolt arról, hogy találkozott Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspökkel, aki személyesen közölte vele, hogy egyháza hivatalosan lemond a sportpályáról. /Pap Melinda: Megoldódhat a sportpályaügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2009. április 16.
Egyre gyakrabban tűnnek fel Nagyvárad utcáin, valamint a helyi sajtóban debreceni cégek reklámjai, kerülnek a bihari megyeszékhely lakásainak postaládáiba határon túli vállalkozások termékeit, szolgáltatásait csak román nyelven népszerűsítő szórólapok, katalógusok. A tavaly novemberben megnyílt Fórum Debrecen bevásárlóközpont óriásplakátokon, a Transilvania Rádióban és a Jurnal Bihorean című napilapban hirdet Nagyváradon. „A romániai magyarok tudnak románul, a románoknak pedig nem biztos, hogy tetszene, ha magyarul hirdetnénk” – magyarázta a Háner Klaudia, miért ódzkodnak a magyar nyelven való reklámozástól. A debreceni Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont, kizárólag román nyelvű plakátokat tett ki. /Pengő Zoltán: Románul reklámozó magyarok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
